Advance|Medical, Union Biztosító/PrivateMedPro kontra egészségügyi „biztosítás” egy „biztosított” szemszögéből
Egy biztosított. Milyen sokan „ismerjük” ezt a kifejezést. Vagy legalábbis azt hisszük, hogy tudjuk mit takar/fed ez az „állapot”.
Fizetünk, kötünk, befektetünk, bízunk, s a legvégén szembesülünk, hogy jól hangzatos reklám lőzungokon kívül nem kapunk, vagy hosszas utánjárás után semmit/minimálisat, befizetett beinvesztált pénzünkért/bizalmunkért.
Így jártam én is legutóbb a címben nevesített „társaságokkal”. Munkahelyem kötött minden munkavállalója számára biztosítást. Gondolván, ez egy jó dolog. Nem a minimális összegre, hanem a tulajdonosok nagyvonalúságát bizonyítva, megemelt, kétszeres biztosítási összegre évente.
Személy szerint nagyon megörültem ennek a kezdeményezésnek. Legalább (én kis naiv!) kideríthetek olyan „dolgaimat”, mint a cöliákia, laktózintolerancia. Nem kell írd-és-mondd, hosszú hónapokat várnom/szenvednem (ismerős egyeseknek igaz?) az állami ellátásban, hanem mint a magánegészségügy hirdeti magát, gyorsan lezongorázom ezt a kivizsgálási folyamatot.
Hát, nem így lett!, Sőt, sehogy nem lett!